Én is dolgoztam ott. A legelején nekem le sem esett miről van szó... amikor az első balhét végig néztük a gangon, amit ez egyik hölgy családtagjai csaptak, akkor kezdett körvonalazódni, hogy valami nem stimmel. A néniket hideghívásokkal cserkészték be. Kifejezetten valamilyen "néket" kellett hívniuk (pl Kovácsné), telefonkönyvekből, mert az volt a bevett gyakorlat, hogy aki "né" és vezetékes telefonja van, az idős biztos. Többnyire amúgy így is volt. Férfiakat kifejezetten kerülni kellett, mert azt mondták azokat nehezebb befűzni... Mindig volt egy aktuális kamuszöveg, pl a kerület állapotfelmérést végez időseknek, meg a stroke világnapja, satöbbi, ezekkel kellett telefonálgatni. A dumát úgy tudták hitelesebbé tenni például, hogy ugye a telefonkönyvben volt irányítószám, amiből tudni lehet a kerületet, ahol a személy lakik, mondani kellet , hogy xy kerületi önkormányzat hőségriadót rendelt el, és az időseknek ingyenes állapotfelméréssel szeretnének segíteni... de hetente valami más volt a szöveg. Szóval jöttek-mentek futószalagon a "callceneteresek", természetesen bejelentés nélkül, fizetést sem kaptak, csak miután x számú nénit, akit bekönyörgött, sikerült "megkötniük", ahogy ők fogalmaztak. Tehát sikerült eladniuk nekik. Egy biorezonanciás tenyérvizsgálatot csináltak nekik, természetesen minden is volt a bajuk a vizsgálat szerint... miután az eredményt közölték velük, utána jöttek az értékesítők, akiknek egytől egyig profi volt a dumája és a kiállása, legalábbis annyira eléggé, hogy egy tapasztalantlanabb nénit könnyen brántsanak. Egy másik helyiségben dolgoztak az értékesítők, a telefonálósok mellett, némelyiknek saját asszisztense is volt, azok is nyomtak hideghívást, ugyanúgy teljesíteni kellett egy adott számot. Ezek az értékesítők többnyire vidékről felszabadult, fiatal, nagyreményű srácok voltak, akik elhitték, hogy ott megfogták az isten lábát, sőt, ők maguk is kb azok. Egyik másik elég nagyképű volt... pl az amelyik korábban rendőr volt. Előfordult olyan is, hogy ha az idős személy mozgásában korlátozott volt, akkor személyesen elmentek hozzá egy szerződéssel meg a termékkel, és ott markolták fel a pénzt. Olyan is volt, hogy elmentek értük a megállókba és karon kísérték őket, stb, elég mókás látvány volt ez, mármint bizarr módon. Imádták a Wall street farkasát, totál olyanok voltak, mimt akik elhitték, hogy ugyanaz a súlycsoportok, mint Jordan Belfort :D rendszeresen tartottak mini motivációs perceket, amikor az adott filmből néztek például jeleneteket, és úgy be voltak pörögve, mintha tényleg a wall streeten lennének, és nem csak nagyikat akarnának épl aljas módon átbaszni a palánkon. Annyira cringe. A Réz Dani emlékszem az egyik "hr"es csajjal nyomta, akivel úgy tudom azóta is. Whatever. Az irodának amúgy két bejárata volt, ha esetleg munkaügyesek felbukkantak volna, akkor a hátsón kellett volna elstartolnia a bejelentetlen, feketén dolgozóknak. De legalább a vécék tiszták voltak...