Jelenleg elég szarul vagyok. Trágár szavakat tartalmaz, ezért előre is bocsánat!

A szüleim elváltak kiskoromban, de viszonylag jó a viszonyuk.

2 évvel ezelőtt szüleimmel egy nagy botrányt csináltam. Hazudoztam róluk egymásnak. Apám 2020 tavaszán elvesztette a munkáját, anyám meg jött az ötlettel, hogy “tegyem boldoggá”. Én arra gondoltam, hogy ahelyett, hogy dicsérném, inkább anyámat szídom neki. Ez 14 éves fejjel jó ötletnek tünt. Aztán elkezdtem anyámnak, az apámat szídni. Szóval egy nagy ketyvasz lett az egész. Lényeg a lényeg, 2021 januárjában kiderült, és lecsesztek érte.

Azóta megváltoztam, próbálok jobb emberré válni, kedvesebb, kisegítőbb lenni. De folyton azt érzem, hogy csalódtak bennem (amit megértek, én is csalódnék egy ilyen személytől mint én).

És nem tudom, hogy mit tegyek, egy viszonylag jó technikumban tanulok, 9es ként.

És kurvára nem akarok tanulni, soha nem is akartam menni középsuliba, mindig is “rossz” ember voltam.

Akiket szeretek, és fontosak nekem, akarva-akaratlan megbántok és ellökök magamtól, összetöröm őket.

És ez összetöri a kibaszott szívemet, hogy anyám veri a fejét, hogy megakar halni, mert neki minden szar, és, hogy miért nem halt bele a rákba, és, hogy az egész élete egy szarság.

És kurvára nem akarom anyámat elveszteni 16 évesen.

Ikertestvérem meghalt 1 nappal a születésem után, nagypapám amikor 7 éves voltam.

Akik fontosak számomra, meghalnak és/ vagy elcsesződik az életük.

Úgy érzem, hogy csak egy átok vagyok mindenki számára. Nem tudom mit tegyek. El vagyok veszve.